2012. január 14., szombat

Vége szakadt


Emlékszem, hogy soha nem vártam, hogy mikor hívsz. Hiszen olyan egyértelmű volt, hogy mindig felhívtál, ha gondoltál rám, és beszélgetünk egy jót. Beszélgetéseink tele voltak nevetéssel, csipkelődéssel és szeretettel, barátsággal egymás iránt. Mindig hívtál, hogyha eszedbe jutottam és én észre sem vettem, hogy ez nekem mennyire jól esik. Szerettem a mély hangodat, aztán egyszer csak vége szakadt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése